Oratóriumi Nyár

5 évvel ezelőtt ismerkedhettünk meg a nővérekkel és az oratóriummal. Azon a nyáron körülbelül nyolc segítővel tartottuk meg az első táborunkat, először avattak animátort Tordason. Mostanra több mint húsz animátor, kisanimátor és segítő látott neki a szervezésnek.

A szokásainkhoz híven két hétre hirdettük meg a nyári oratóriumot, hetente kb. 60 gyermeknek. A szervezésnél igyekeztünk megfelelni a régi szokásainknak, és újítani is. A témánkat a strennának -az idei év szalézi jelmondatának megfelelően alakítottuk, amely: „Mint a kovász az emberiség családjában.” Ehhez egy mesét is választottunk, a L’ecsó adta alapját a két hétnek. A főszereplő, Remy, akinek történetének segítségével a gyerekek megtanulhatták hogyan lehetünk mi kovász, milyen tulajdonságok kapcsolhatók hozzá –például mi is tudunk apró tettekkel, jócselekedetekkel hozzátenni a saját közösségeinkhez és ennek nélkülözhetetlen tagjai vagyunk mindannyian.

Napirendünkbe szerepelt a reggeli jelenet, melyben az animátorok személyesítették meg Remyt és társait, ezeket pedig a csoportpercek alatt meg tudtuk beszélni és játékkal feldolgozni. A játéknak nem csak csoportokban volt jelentősége, hanem a nap folyamán többször is együtt játszott minden résztvevő. Próbáltunk minél több olyan játékot játszani, melyet a gyerekek szeretnek, fejleszti az együttműködést és jól megmozgat mindenkit. Továbbá kisebb elcsendesedésre is volt lehetőség: együtt énekeltünk és kézműveskedtünk is.  Színesebbnél színesebb kézműveseket szerveztünk, ahol mindenki használhatta a kreativitását.

Nem maradhatott ki a kirándulás sem. Ezúttal is egy kisebb és egy nagyobb úttal készültünk. Első héten Tordason maradtunk: izgalmas állomásokat állítottunk fel a falu több különböző pontján. Attila bácsi mesélt nekünk a katolikus templomról, a Cifra-hídnál egyik animátorunk mesélt a madarakról és az őáltala kihelyezett odúkról, illetve a Jókai utca játszóterén készítettünk akadálypályát.

Második héten pedig Budapest felé vettük az irányt, ahol első állomásunk az óbudai oratórium volt. Találkoztunk az ottani táborozókkal, fagyiztunk és kis sportolásra volt lehetőségünk. Ezt követően a Csodák palotájába mentünk. Nem csak az ottani csodák voltak különlegesek, de a gyerekek nagyon élvezték, hogy együtt utaztunk a vonaton, villamoson.

Reméljük a gyerekek is annyira élvezték ezt a tíz napot, mint mi és sok élménnyel tértek haza nap mint nap.

További képek a galériában.