Vezetői program

Hivatkozva az Emberi Erőforrások Minisztere által a „Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992.évi XXXXIII:törvény 20/A alapján meghirdetett és a közigállás.gov.ho portálon megjelent intézményvezetői pályázati felhívásra

Kosaras Péter Ákos Igazgató Úr benyújtott pályázatának

VEZETŐI PROGRAMJA

VEZETŐI PROGRAM. ELKÉPZELÉSEK, CÉLKITŰZÉSEK, JAVASLATOK A JÖVŐRE VONATKOZÓAN

Az Intézmény Pedagógia Programjának megfelelően, a jövőben is igyekezni kell optimális szinten tartani, úgy a gyermekekre, mint a kollégákra háruló feladatok elosztását. Nagyon fontos, hogy a pedagógus tudása legjavát nyújtsa, neveljen és oktasson, de ezért elvárhassa, hogy munkáját a közösség, akárcsak a szélesebb értelemben vett környezete elismerje. Magától értetődő, hogy ezt a munkát csak a fenntartóval és a szülőkkel egyetértésben, az ő segítségükkel lehet igazán jól elvégezni. Maga az „Alma Mater” olyan legyen, ahol a gyermek, a tanár és a szülő is jól, otthon érzi magát.

Az iskola tanulmányi eredménye, az országos méréseken elért eredményei és beiskolázási mutatói jók, sőt dicséretesek, amint azt a nyilvános adatok is bizonyítják. Ezt továbbra is igyekezni kell megtartani, ha mód van rá, javítani. Ennek érdekében minden új és ésszerű terv, vagy kezdeményezés elfogadása megfontolandó és amennyiben az eredményt tud felmutatni, úgy támogatandó.

Fokozott figyelmet kell fordítani úgy a tehetséggondozásra, mint a felzárkóztatásra, szem előtt tartva, hogy egy diák adott képességeit csak javítani lehet, rontani bűn! Így nem maradhat elismerés nélkül semmilyen, a tehetséggondozással kapcsolatban végzett munka, kötődjön az bármely műveltségi ághoz (tudomány, kultúra, művészetek, sport). Éppen így fent kell tartani a fejlesztő foglalkozásokat is, a tanulási, vagy magatartási zavarokkal küzdő gyermekek számára. Az ezen tevékenységben részt vállaló kollégák munkáját erősíteni, támogatni, segíteni kell. Ezek finanszírozásából minden akadályt el kell hárítani. Mindez természetesen csak a fenntartó segítségével és messzemenő társadalmi támogatottsággal válhat gyakorlattá.

Igyekezni kell megkönnyíteni az átmenetet az óvoda - iskola, az alsó - felső tagozat, illetve felső tagozat - középiskola viszonylatában. A 7. és 8. évfolyamokban biztosítani kell a továbbtanulásra felkészítő foglalkozásokat, fakultációs lehetőségeket, különösen magyar nyelv és irodalomból, illetve matematikából, lévén a középiskolai felvételi ezen tárgyakra épül. Kiemelt célként kell kezelni, hogy diákjaink a képességeiknek legjobban megfelelő iskolatípusban folytathassák tanulmányaikat. Az erre történő felkészítésben a kor elvárásinak megfelelően hangsúlyos szerepet kell kapnia az idegen nyelv, valamint a számítástechnika/informatika tantárgyak, továbbá a művészeti ágak oktatásának, amelyekre fokozott igény is jelentkezik. Mindehhez óhatatlanul szükséges az infrastruktúrában, az oktatási és taneszközökben meglévő hiányosságok folyamatos pótlása csakúgy, mint a kollégák számára a módszertani, szakmai továbbképzések lehetőségének a biztosítása.

Az értékelés, ellenőrzés menetének a Pedagógiai Programban leírtakkal összhangban kell történnie, figyelembe véve a számonkérés egyéb formái mellett az órai munkát, a vetélkedőkön, versenyeken, kiállításokon, pályázatokon és egyéb programokon történő szereplést, akárcsak a gyűjtőmunkák teljesítményeit.

Mivel a kimeneti pontok adottak, úgy gondolom a szakmai ismeretek átadásának a diákok gondolkodását, logikáját erősítve kell történnie, úgy, hogy a gyermekek a tudásban rejlő mindennapi használati értéket megismerjék, csakúgy, mint az ezekben rejlő kulturális lehetőségeket. Elsődleges, hogy az iskola diákjai a középiskolába történő bekerülésüket követően büszkén vállalhassák, hogy melyik intézményből érkeztek, illetve ottani teljesítményük váltsa ki, a középiskolákban tanító kollégák elismerését.

Gyermekeink műveltségi kitekintését segítik a vers és prózamondó versenyek, színház-, múzeum- és hangversenylátogatások, valamint a könyvtár, amellyel a meglévő kapcsolatot a továbbiakban is erősíteni szeretném.

Rendkívül kiemelt szerepet tulajdonítok a múltunk megismerésének, hiszen e nélkül a jövőnk is kézzelfoghatatlanná válik. Ebben a tantárgyi oktatásnak és a szabadidős programoknak is szerepet kell biztosítani, de fokozott figyelem illeti meg a művészeti oktatást.

A művészeti oktatás esetében nagyon fontosnak tartom, hogy mindenképpen segítsük a további munkát, nem feledve, hogy diákjaink és kollégáink e téren aratott sikerei mindannyiunknak dicsőségére válnak. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a művészetoktatás megfelelő támogatásban részesüljön, mert sok igazság van abban a mondásban, miszerint a „néptánc viselet nélkül olyan, mint az olvasás könyv nélkül”. A jövőben megoldandó feladatnak tartom az iparművészeti ág újbóli indítását és életben tartását. Mindehhez a további népszerűsítés, és a kapcsolatok kiépítése elengedhetetlen.

Megtartani és erősíteni kívánom a hitoktatás kapcsán a történelmi egyházakkal meglévő kapcsolatot is. Egy kicsiny közösségben ez elengedhetetlen, ugyanakkor a velük való közös munkának – felekezeti különbség nélkül – számtalan gyümölcse lehet.

A sport, testnevelés, egészséges életmódra nevelés kapcsán igyekezni kell a meglévő lehetőségeket javítani, szélesíteni, az esetleges eszközhiányokat pótolni. A legégetőbb feladatnak egy szabványos tornaterem, még jobb esetben tornacsarnok megépítését tartom. Az iskola diákjai számára ugyanis csak az egykori Levente Mozgalom helyi csoportja számára a ’30-as években épült tornaszoba biztosítja a fedett térben végzett sportolás lehetőségét, amely méreteinél fogva már messze-messze nem elegendő. Egy ilyen nagyszabású beruházás csak társadalmi támogatással valósítható meg, így kiemelt figyelmet kell fordítani az ezzel kapcsolatos lehetőségekre és együttműködésre a külső partnereinkkel.

Az egészséges életmódra nevelésnek, az egészség megtartásnak hangsúlyozott szerepet kell kapnia a tanórai és azon kívüli foglalkozásokban, akár külön projektnap keretében, igénybe véve iskolaorvos, fogorvos és védőnő segítségét.

Minekutána a pedagógiai munkának az oktatással azonos – sokszor még fontosabb – része a nevelés, elengedhetetlennek tartom, hogy az iskola diákjaiból, hazájukat szerető, magyar tudatukat és hagyományaikat őrző, közösségüket segítő, lokálpatrióta felnőttek váljanak, akik tudnak élni jogaikkal, de ugyanakkor a kötelességeiket is ismerik! Nyitottak legyenek a világra, erős háttérként tudva maguk mögött elődeik örökségét, hogy minden esetben megfelelhessenek az őket érő kihívásokra. Ennek a feladatnak a végrehajtásában rendkívül komoly szerepe van az osztályfőnököknek, többletmunkájuk megbecsülése így elengedhetetlen. A rend és a neveltség tekintetében úgy hiszem, a „segíteni és betartatni” kettősségének kell vezetnie a munkánkat, hiszen az ún. „nagyvilágból” érkező számtalan romboló hatás elleni fellépés mindannyiunk közös érdeke. Kiemelt jelentőségű, hogy ne fordulhasson elő az, hogy akár egy gyermek is pótolhatatlan nevelési hiányosságokkal hagyja el az intézményt!

Az iskola példaértékű szellemiségének és hagyományápoló, hagyományteremtő munkájának - az emléknapok megtartásától, a kulturális rendezvényeken át, egészen a betlehemezésig - a továbbvitelét, erősítését kiemelt fontosságúnak tartom, hiszen ennek hatása az intézmény falain túlmutatva is rendkívüli közösségépítő erővel bír. Egy kis közösség számára talán a legfontosabb az együttműködés, az egymás segítésén alapuló boldogabb jövendő építése. Ezért az iskolának megítélésem szerint, továbbra is részt kell vállalnia az önkormányzat, vagy más települési intézmények programjaiban. Az iskola tartsa életben a már hagyománnyá vált rendezvényeit (nemzeti ünnepek, emléknapok, kirándulások, anyák napja, DÖK-nap, tanulmányi, kulturális, művészeti versenyek, nyílt napok stb.) és lehetőség szerint színesítse, erősítse azokat. Tovább kell folytatni a közösségért végzett praktikus tevékenységek sorát is, mint a faültetés, falutakarítás, hiszen ezek nevelő hatásukon felül, mindannyiunk számára pozitív, esztétikai élményt is jelentenek. Különösen szerencsés, ha történelmi/helytörténeti vonatkozásban emlékfák-emléktáblák elhelyezésére is sor kerülhetne.

A diákság önszerveződési formája a DÖK, támogató munkájukra, javaslataikra, cselekvő segítségükre számítok. Az eddigiek bebizonyították, hogy gyermekeink megfelelő támogatással igenis képesek szinte minden feladat ellátására. Különösen számítok segítségükre a gyermeknapi, az iskolánk névadójáról elnevezett, valamint az állatvédelemmel kapcsolatos „Kedvencek Napja” c. projektnapok lebonyolításában.

Kiemelt szerep illeti a szülőkkel való kapcsolattartást, a Szülői Munkaközösséget. Céljaink azonosak lévén, igyekeznünk kell energiáinkat a legjobb szándék szerint azok elérésére fordítani. Segítségüket rendezvényeink megszervezésében és lebonyolításában különösen kérném.

A fentebb megfogalmazottakat érvényesnek tarom gyúrói tagintézményünk vonatkozásában is, melynek munkáját nem hierarchizáltan irányítva, hanem saját korábbi gyakorlatukat, szokásaikat maximálisan figyelembe véve kívánom a továbbiakban is segíteni.

Az intézmény életét két alapítvány is segíti, a Tordasi Gyermekekért Alapítvány, illetve a Gyúrói Iskoláért Alapítvány. Bízom abban, hogy az eddigiekhez hasonlóan aktívan veszik majd ki részüket közös céljaink megvalósításából. Továbbra is számítok az alapítványok kuratóriumainak támogatására. A mindeddig sikeresen megrendezett Alapítványi Bált kiváló, folytatandó kezdeményezésnek tartom.

Életben tartani és erősíteni kívánom a meglévő testvériskolai kapcsolatokat (Gyimesközéplok (Erdély/Székelyföld), Puconci/Battyánd (Muravidék/Szlovénia)), hiszen az ebből fakadó kulturális és élménytöbblet meghatározó marad úgy a diákság, mint a programokban részt vállaló kollégák számára.

 

Tordasi Gyermekekért Alapítvány

Az alapítvány célja az iskolai nevelő-, oktató és alkotó munka, szabadidős tevékenységek tartalmi és tárgyi feltételeinek javítása, korszerűsítése.

Cím: Tordas, Köztársaság út 1.

Adószám: 18759716-1-07
Bankszámlaszám: 57800040-110057694

Website Security Test